Hogyan termeljenek profitot a hazai középvállalatok?

Hogyan lehet azonosítani és felszámolni a magyar középvállalatok működési problémáit? Hogyan tudnak profitot termelni, ha a jelenlegi helyzetben nem tudnak árat emelni? Érdemes-e misztifikálni az Ipar 4.0-t? Miért tévedés, hogy elérhetetlen a hazai kkv-k számára? Kis lépésekkel is lehet látványos eredményeket elérni, de lépni kell minél előbb!

Szinte már közhelyszámba megy, hogy a magyarországi kis és középvállalatok termelékenység terén messze alul teljesítők az EU átlaghoz képest. Miért van ez? A magyar munkavállalók lusták, vagy nem elég képzettek? Csak negyed annyit képesek termelni, mint egy német munkás?

Nyilván nem! Ha ez igaz lenne, akkor az a rengeteg kivándorló kelet-európai vendégmunkás - akik a német, angol, francia vállalatoknál megjelentek az utóbbi évtizedben munkavállalóként - bizony erősen lerontotta volna a termelékenységi mutatókat külföldön is.

A versenyképességet alapvetően meghatározzák azok a hatékonysági és termelékenységi mutatók, melyekkel leírható az adott vállalat működése.

Akkor hogyan lehet az, hogy az EU átlagnál olcsóbb munkaerővel is csak drágábban tudunk terméket/szolgáltatást előállítani? Miért kerülünk folyton versenyhátrányba? Miért eszi meg a profitunkat az állandó árharc?

Mert nem látjuk, hogy pontosan miért magasak a költségeink! Hagyományos megközelítéssel nem vagyunk képesek mérni a veszteségeinket! Ez az, amiben az olcsóbban termelő versenytársaink előrébb járnak! Mérnek, elemeznek, szimulációkat futtatnak, tesztelnek! Nem szubjektív riportok és kidíszített excell táblák, hanem valós adatok alapján terveznek és hoznak döntéseket!

Jól kidolgozott üzleti folyamatokra és kordában tartott költségekre van szükség, melyeket ráadásul folyamatosan ellenőrizni és fejleszteni kell. Hogyan érdemes hozzáfogni?

Keressük meg a szűk keresztmetszeteket!

Leegyszerűsítve egy vállalatot úgy képzelhetünk el, mint egy vízvezetéket. A cső egyik felén beáramlanak a nyersanyagok/input anyagok, különböző üzleti folyamatok mentén hozzáadott érték keletkezik és a cső másik végén elhagyja a vállalatot a kész termék/szolgáltatás.

Mint minden csőnek, a vállalatnak is a teljes „áteresztő képességét”, vagyis a teljesítményét a legszűkebb keresztmetszet határozza meg. A vállalati vezetők legfontosabb feladata ezeknek a szűk keresztmetszeteknek az azonosítása és „kitágítása”. Ez egy soha véget nem érő feladat!

Hiszen ha valahol tágítjuk a keresztmetszetet, akkor azzal óhatatlanul máshol létrehozunk egy új relatív szűkületet. Az üzleti folyamatok állandó tökéletesítése (van ahol egyáltalán a kialakítása) és a legszűkebb keresztmetszetek felszámolása a vállalat sikerének a kulcsa! Lehet erre szélmalomharcként is tekinteni, de valójában ezt hívjuk folyamatos fejlődésnek!

Árat emelni nem tudunk, hogyan termeljünk mégis profitot?

Hát erre látszólag egyszerű a válasz! Elemi közgazdaságtan, csökkentsük a költségeket! Rendben, de az alapanyagok ára az egekben, a munkavállalók sem hajlandók olcsóbban dolgozni, minden szolgáltatás ára folyamatosan növekszik. Hol lehetne mégis csökkenteni a költségeket?

Az egész ellátási láncban hatalmas, ráadásul többnyire láthatatlan lékek vannak, ahol ömlik ki a pénz a cégektől. Nos a rossz hír az, hogy a legmodernebb technológiák nélkül szinte lehetetlen küldetés megtalálni és befoltozni a „lékeket”.

Akkor megint helyben vagyunk! Hatalmas tőke kell ahhoz, hogy felszereljük magunkat ezekkel a modern technológiákkal, a tőkeszegény kis és középvállalatoknak esélyük sincs felvenni a kesztyűt! – gondolják most sokan. Ez a legnagyobb és ráadásul önsorsrontó tévedés! Mégis a tipikusnak tekinthető magyar kis és középvállalatok tulajdonosai és vezetői nagyrészt jelenleg még így gondolnak a problémára.

Az ipar 4.0 mítosza - avagy a leghosszabb út is egy kis lépéssel kezdődik

Kis túlzással az elmúlt években a vízcsapból is ez folyt. Vajon ez csak egy trendi hívószó, vagy valami kézzel fogható, ami segíthet a jelenlegi helyzetben?

 

Az ipar 4.0 magyarra fordítva és nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy különféle szenzorokkal megmérjük azokat a paramétereket, melyek befolyásolják a termelés vagy a logisztika teljesítményét. A szenzorokat hálózatba kötjük (IoT, azaz Internet of Things vagy dolgok hálózata/internete a technológia neve), összekötjük a vállalat egyéb rendszereivel, hogy feldolgozhassák ezeket az adatokat. Az adatokból nyert információkat használjuk a döntéshozatal támogatására, tervezésre, üzleti folyamatok irányítására, vagy akár a termelés közvetlen vezérlésére.

 

Megfelelő platform segítségével az eddig különféle excell táblákba gyűjtött adatok és a sziget-szerűen működő vállalati rendszerek egy nagy, közös hálózatba integrálódnak, megsokszorozva így azok hatékonyságát. Többé nem kell az irgalmatlan mennyiségű adatból (képi, szenzor, mérési adatok, termelési adatok, stb.) hosszadalmas lekérdezésekkel vagy rosszabb esetben táblázatokat böngészve kikeresni a releváns információkat. Minden, a vezetők munkáját segítő információ valós időben, azonnal, digitális formában rendelkezésre áll.

A legnagyobb tévhit, hogy az ipar 4.0 fejlesztések óriási költséggel és felfordulással járnak egy cég életében. Ha csak egy gyártósor vagy egy berendezés egyik paraméterét elkezdjük tudatosan mérni, máris tettünk egy lépést az ipar 4.0 fejlesztés irányába.

Az ipar 4.0 nem forradalom, hanem szemléletmód!

A forradalom szó hallattán mindig a káosz, a felfordulás jut az eszünkbe. Ezért nem tartom szerencsésnek a negyedik ipari forradalomnak nevezni az ipar 4.0-t. Valójában nem kell fenekestül felfordítani a vállalat életét akkor, amikor elindulunk ezen az úton!

Az ipar 4.0 inkább egy szemléletmód váltásnak tekintendő, amikor is pontosan megmérjük a vállalat egészének tevékenységét. Azonban ezt nem az eddig megszokott riportokkal, szubjektív jelentésekkel tesszük. Kihasználva a technológia adta lehetőségeket hálózatba kötött szenzorokkal, „hálózatba kötött” informatikai rendszerekkel tesszük mindezt úgy, hogy az adatok keletkezésük pillanatában digitálisan állnak rendelkezésre. A digitális adatokat könnyen információvá alakíthatjuk a MI (Mesterséges Intelligencia), prediktív adatelemzések és üzleti szimulációk segítségével.

Ezek az eszközök, mint egy mesterséges idegrendszert alkotva hatékonyabbá teszik a gyártás irányítását, az üzleti folyamatok optimalizálását, megalapozott döntéshozatalt biztosítanak a vezetőknek.

Általában a vezetők fejében euró milliós beruházások és nagyszabású átalakítások képe rémlik fel az ipar 4.0 hallattán. Ez az egyik legnagyobb tévedés!

Egyetlen gépsort vagy berendezést felszerelve néhány szenzorral minimális befektetés mellett elindítható a vállalat modernizációja. A szemléletváltásnak köszönhetően megtalálhatók azok a lékek, melyek a versenyhátrányt okozzák. A termelési/üzemelési költségeken tapasztalatok alapján 8-25% megtakarítás érhető el viszonylag rövid idő alatt!

Az így megtakarított összegeket újabb fejlesztésekre fordítva néhány év alatt, kisebb lépésekkel el lehet jutni egy modern, XXI. századi ipar 4.0 szemléletű vállalat megvalósulásához!

 

Csak az első lépést kell megtenni, bár mindig az a legnehezebb!

Ajánlatkérés