Főként a kkv szektor szereplői tanácstalanok abban a kérdésben, hogy szükséges-e raktárirányítási rendszer bevezetése a vállalatnál? Kinek érdemes bevezetni egy vonalkódos vagy RFID azonosításon alapuló WMS (Warehouse Management System) rendszert?

A jól működő raktár lelke a jól szabályozott raktári folyamatok mellett a felelősségi körök pontos kijelölése. E nélkül még a hagyományos „kockásfüzetes”, azaz papír alapú nyilvántartás mellett sem működhet hosszú távon egy raktár. Bármilyen furcsán is hangzik, ez még egy családi vállalkozás keretein belül működő mikro vállalkozás esetén is szükséges.

Mi a raktár feladata?

Erre tíz emberből kilenc azonnal és magabiztosan rávágja: a megtermelt, eladásra váró árukészletek tárolása. A termelő vagy feldolgozó ipari szektorban tevékenykedőknek beugrik az is, hogy az alapanyagokat, félkész termékeket is a raktárban tárolják.

Leegyszerűsíthetjük ennyire a dolgot, de azért vegyük számba, hogy hétköznapi nyelven milyen folyamatok zajlanak egy raktárban, mi történik ott pontosan.

Áruátvétel

A beérkező (beszállítóktól vagy termelésből) termékek mennyiségi és esetenként minőségi átvétele. Az érkezett-e be, amit vártunk vagy a szállítólevélen szerepel? Ha lehetséges, akkor a minőség megfelelőségéről is dönthetünk. Gyakran ez nem lehetséges (pl. lefóliázott raklap vagy szemrevételezéssel nem végezhető el a minőségvizsgálat), és beérkezéskor csak a mennyiséget ellenőrizzük, a minősítés egy későbbi fázis.

Betárolás

A beérkeztetett árut a raktáron belül elhelyezzük a végleges vagy időleges tároló helyre (polcrendszer, tömbös tároló, tartály stb.)

Áttárolás

Az árut a raktáron belül sok esetben másik tároló helyre kell átmozgatnunk, mert például csak ideiglenes tároló helyen helyeztük el, vagy helyet kell felszabadítanunk más termék számára.

Kiszedés – komissió

Vevői vagy termelési rendelés esetén a rendelés tételeinek mennyiségileg és cikk azonos „összeszedése” és előkészítése szállításra.

Természetesen nagyobb raktárakban ennél összetettebb folyamatok is zajlanak, azonban ez a négy alapművelet a legkisebb raktár esetében is mindennapos feladat. Ha jól belegondolunk – ha nem is tudatosan – de még egy háztartás kamrájában is ezeket a folyamatokat „menedzseljük” nap, mint nap.

A raktári folyamatok tervezésénél minimum ennek a négy alapműveletnek a mikéntjét és hogyanját kell megterveznünk a saját vállalatunk és raktárunk sajátosságaira szabva. (Ki és hogyan fogja végrehajtani?)

A raktár a logisztikai lánc része - A logisztika definíciója

A logisztika általánosan elfogadott definíciója: a megfelelő árut, a megfelelő időben eljuttatni a megfelelő vevőnek.

A raktár minden esetben a logisztikai lánc része, és mint ilyennek, a fenti törekvésnek kell maradéktalanul eleget tennie. Nézzük meg, hogyan!

A raktár a logisztikában

Ahhoz, hogy a vevő (vagy a termelés) pontosan azt kapja és olyan mennyiségben melyre szüksége van, azaz maradéktalanul ki tudjuk szolgálni a rendelést, az alábbi tényezőknek egyidejűleg teljesülnie kell:

• a rendelésben szereplő terméknek a raktárban rendelkezésre kell állnia (megfelelő készletszint)
• a megfelelő terméket helyesen kell azonosítani (azt kapja, amit kért)
• a terméket meg kell tudni találni a raktárban – a lehető legrövidebb idő alatt

Jól működő raktárról akkor beszélhetünk, ha ezeket mindenkor és minden körülmények között teljesíteni tudja. Hogyan tud a raktár megfelelni ezeknek a kritériumoknak?

A jól működő raktár alapjai - Megfelelő készletszint

A megfelelő készletszint beállítása hosszas modellezés és számítás alapján lehetséges, melynek során figyelembe kell venni az alábbiakat:

• gazdaságosságot (optimális készletszintet kell beállítani, a túlkészletezés költséges!)
• a raktár méretkorlátait (mennyi hely áll rendelkezésre)
• a szezonális sajátosságokat (az ideális készletszint nem egyenletes eloszlású időben)
• a raktározott termék sajátosságait (pl. szavatossági idő, rövid életciklusú termékek stb.)

Minden készlettervezés és menedzselés alapja azonban, hogy bárhol és bármikor valósidejű készletadatok álljanak rendelkezésre. Egy bizonyos raktár méret felett ez már csak informatikai háttérrel biztosítható, a „kockásfüzet” technológia nem alkalmas valósidejű készletadatok szolgáltatásához!

Termék azonosítása – A jól működő raktár alapjai

Akkor tudjuk a rendelésben szereplő megfelelő cikket kiszedni, ha minden időben, tévedésmentesen és a lehető leggyorsabban tudjuk azonosítani. A termékek általában csomagolva vannak a raktárban, és ránézésre nehezen különböztethetők meg egymástól. Főként igaz ez az azonos termékek különféle változatai esetében. (pl. eltérő ízesítés, méret stb.)

Az azonosítást segíthetjük feliratokkal, színkódokkal stb. Azonban az emberi tényező mellőzésével/minimalizálásával érhetjük el a legjobb eredményt. A legelterjedtebb automatikus azonosítási technológia a vonalkód és RFID (rádiófrekvenciás azonosítás). Gyakorlatilag mindkét módszer tévedésmentes azonosítást tesz lehetővé!

Tárhelyek, avagy hol a termék? – A jól működő raktár alapjai

Hiába vannak valós idejű készletadatok, ha nem, vagy csak nehezen találjuk meg a kívánt terméket a raktárban. Akkor szervezhető hatékonyan a raktári munka, ha komissiózandó terméket a leggyorsabban és a legrövidebb út bejárásával megtaláljuk.

A gyors megtalálást segítik az alábbiak:

• dedikált tárhelyeket alakítunk ki: az adott terméket mindig pontosan ugyanoda tároljuk (ebben az esetben viszont sok lesz a kihasználatlan hely a raktárban)
• A betárolás során rögzítjük, hogy az adott terméket melyik tárhelyre tároltuk be (dinamikus, jó helykihasználás)

A folyamatok áttekintésével láthatjuk, hogy még egy „alap” raktár esetében is van tennivaló a tervezés és üzemeltetés során. Amennyiben a folyamatokat jól szervezik a raktárban, le vannak fektetve a szabályok és a felelősségi körök, egy jó vonalkódos vagy RFID raktárirányítási (WMS) rendszer sokat segíthet a hatékonyság növelésében, mert:

• pontos áruazonosítást tesz lehetővé
• pontos számlázás, szállítólevél
• valósidejű készletadatokat szolgáltat
• irányítja a raktári dolgozók munkáját, (dinamikus tárhely kezelés, irányított kiszedés stb.)
• csökkenti az adminisztrációs terheket (az adatokat ott rögzítem, ahol azok keletkeznek)
• gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé
• csökkenti az üzemeltetési kockázatokat (nem egy személy tud mindent a raktárról)