Automatikus azonosítás - vonalkód vagy RFID?

A legoptimálisabb automatikus azonosítási technológia kiválasztása során sokszor felmerülő kérdés, hogy vonalkódot vagy RFID (rádiófrekvenciás) azonosítást érdemesebb-e választani? Sok körülmény együttes vizsgálatával lehet jól dönteni, ezért dióhéjban nézzük át a legfontosabb szempontokat!

Gyakran tapasztaljuk a partnerekkel való beszélgetések során, hogy vonzóbbnak tartják az RFID rendszert innovatív volta miatt, holott az adott feladat vonalkódokkal egyszerűbben – és nem utolsó sorban kisebb beruházással – megoldható lenne. Ugyanez fordított irányban is gyakran felmerül. A megszokottság és a vélt költségek oldaláról megközelítve vonalkódos azonosításban gondolkodnak, holott RFID alapon több nagyságrenddel „ügyesebb” és hatékonyabb megoldás lenne kialakítható – ráadásul gyakran azonos vagy kisebb költségszint (TCO) mellett.

A kérdést minden esetben az adott alkalmazás (azonosítási feladat) és a célnak megfelelőség szempontjából kezdjük el vizsgálni. Az adott feladat dönti el, hogy az RFID vagy a vonalkód alkalmasabb egyedi azonosításra. Egyikről sem jelenthető ki, hogy jobb vagy célszerűbb a másiknál, ameddig nem vizsgáltuk meg alaposan, hogy mik az elérendő célok, és melyik hogyan illeszkedik az adott folyamatba.

A teljesség igénye nélkül nézzük át, mi alapján érdemes megközelíteni a kérdést. Mivel a cikk elsősorban nem szakemberek számára készült, először is röviden tisztázzuk, miről is beszélünk!

RFID és vonalkód az automatikus azonosításban

Mindkét azonosítási mód, a vonalkód és az RFID is egy karaktersort (azonosító) ad vissza a háttérrendszer felé végeredményként. Az alapvető eltérés a karaktersorok „leolvasási” módja között van.

RFID azonosítás

Az RFID azonosítás során rádiófrekvenciás azonosítás történik, tehát az azonosító (tag) adattartalmát rádiófrekvenciás hullámok segítségével olvassuk ki az RFID tag-ből. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nincs olyan közeg az RFID olvasó és a tag között amely meggátolná a rádióhullámok terjedését (pl. fémek), nem szükséges hogy optikailag is „összelátható” legyen a az RFID olvasó és a tag. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy műanyag konténerben vagy papírdobozban elhelyezett termékek azonosítója leolvasható a konténer / doboz megbontása nélkül.

Vonalkódos azonosítás

Jelen esetben a vonalakból és közökből álló egydimenziós (pl. a kereskedelemben használt GS1 13) és kétdimenziós (pl. a legismertebb QR kód) kódokat soroljuk ide. Közös jellemzőjük, hogy általában valamilyen nyomtatási eljárással kerülnek a termék külső csomagolására. A vonalkódok leolvasása optikai úton történik (lézer / CCD vagy kamera olvasóval), így természetéből adódóan az olvasónak fizikailag „látnia” kell a vonalkódot. Az azonosító nem kerülhet a csomagolás rejtett vagy belső részére. A fenti példánál maradva meg kell bontani a konténert / dobozt, hogy a benne lévő termékek vonalkódjait leolvassuk.

Az RFID és vonalkód technológia közötti különbségek, az alkalmazhatóság, az előnyök és hátrányok mind az adattartalom kiolvasásának módjából vezethetők le a fentiek ismeretében.

RFID vagy vonalkódos azonosítás – mit érdemes mérlegelni?

Minden esetben – mint korábban említettük – a feladat megoldásának irányából kell elindítani a két technológia előnyeinek és hátrányainak vizsgálatát. Az összes többi szempontot ezután érdemes górcső alá venni. 

1. Összehasonlítás a feladat szempontjából

Nem állapítható meg egyértelmű előny vagy hátrány az RFID és vonalkódos azonosítás relációjában a célok ismerete nélkül. Hiszen az egyik alkalmazásban előny lehet az a tulajdonság, amely egy másikban kifejezett hátrány. Hogy egy adott tulajdonságot az „előnyök” vagy a „hátrányok” rovatba könyvelünk el, kizárólag a feladat határozza meg. 

Az azonosító adattartalom olvasásának módja, ezek eltérései valamint a fizikai törvényszerűségek adják az eltéréseket.

A vonalkód olvasás jellemzői

  • A lézer vagy kamera vonalkódolvasóval könnyen „célozhatunk” (csak azt a kódot olvassuk le, amit szeretnénk)
  • Optikai „rálátás” kell a vonalkódra
  • A vonalkódokat egyenként tudjuk leolvasni
  • Az olvasás sebességét a környező fényviszonyok befolyásolják (túl sötét vagy túl világos/napfényes környezetben lassabb vagy lehetetlen lehet az olvasás)
  • Az adatok olvasását nem befolyásolja az, hogy milyen felületen helyeztük el a vonalkódot (fém, folyadék)
  • A környezeti rádiófrekvenciás zavarok a leolvasást nem befolyásolják
  • A vonalkód sérülése vagy szennyeződése befolyásolja az olvasást
  • A vonalkód adattartalma csak újra nyomtatással módosítható

Az RFID olvasás jellemzői

  • A rádió hullámok terjedése nehezen irányítható, így nem lehet pontosan „célozni” az RFID olvasóval
  • Nem kell optikai rálátás az RFID azonosítóra
  • Az RFID azonosítókat nagy tömegben tudjuk egyszerre leolvasni
  • Az olvasást a fényviszonyok egyáltalán nem befolyásolják
  • Az adott tárgy anyaga befolyásolhatja az RFID olvasást (fémek és folyadékok esetén speciális tag szükséges)
  • A környezeti „RF zajok”, reflexiók befolyásolhatják az eredményes RFID olvasást
  • A tag sérülése igen, a szennyeződés nem illetve kevéssé befolyásolja az RFID olvasást
  • Az adattartalom megfelelő típusú RFID tag esetén kiegészíthető, újraírható

Ezek tehát az alaptulajdonságok. Ezek közül bármelyik lehet előny vagy hátrány is, ez csak a céloktól függ.  Példát is említve: az RFID előnyös lehet olyan alkalmazásban, ahol egy raklapon lévő összes áru azonosítóját pillanatok alatt le kell olvasni (például berakodás előtti revideálás). Ugyanez a tulajdonság hátrány, amennyiben a raklapon lévő áru közül csak az egyik azonosítójára van szükség. (például komissiózni kell egy terméket a raklapról)

2. Összehasonlítás a környezet szempontjából

Megint csak az olvasási mód különbözőségeiből levezethetően meg kell vizsgálni a környezetet (munkaterületet), ahol alkalmazni fogjuk az automatikus azonosítást. Részben a fenti összehasonlításból már látható, hogy az RF zavarások és a fényviszonyok miként befolyásolhatják a döntést. Ezen túlmenően problémát okozhat a munkaterület fizikai mérete is. Mi lehet ezzel a gond?

A rádióhullámok terjedése bár fókuszálható és árnyékolható bizonyos mértékben, ez sokszor mégis problémás vagy költséges lehet. Egy UHF frekvencián működő RFID olvasó akár 5-8 méter sugarú körben (gömbben) „láthatja” és olvassa az RFID tag-eket. Erre szükség is van, ha egy raklapon kell „átolvasni” az egész rakatot, vagy például tárgyi eszköz leltárt kell végezni egy szobában. Ugyanakkor probléma lehet, ha például a komissiózó tér szűkös és olyan közel van a munkaterülethez (RFID kapuhoz például), hogy folyamatosan olvassa a komissiózó térben lévő összes raklap összes azonosítóját. Ilyenkor hogyan döntjük el, hogy mi az, ami valójában elhagyta a raktárat. Természetesen árnyékolással, az RFID olvasók hangolásával, szoftveres módszerekkel bizonyos szintig kezelhető a probléma, de nem mindenhol.

3. Összehasonlítás a költségek oldaláról

Az RFID olvasók és tag-ek ára az elterjedés mértékével fordított arányban áll. Mára már egyre jobban közelít más AUTO-ID (automatikus azonosítás) technológiákhoz. Természetesen egy vonalkódos címke előállításának költsége még mindig alacsonyabb egy RFID tag-hez képest. Azonban ne felejtsük el, hogy léteznek újraírható RFID tag-ek. Így ha például egy termeléskövetési alkalmazásban súly adatok, sarzs vagy egyéb okból sok vonalkódos címkét kellene nyomtatni a termelési láncban az adatok változása miatt, akár olcsóbb is lehet egy újraírható RFID tag használata. Szintén az alkalmazás vizsgálatával dönthető el!

Az implementáció költségei közel azonosak lehetnek. A tulajdonlási összköltség (TCO) az, mely igazán számít akkor, amikor a beruházást megtervezzük. Egy alapos átvilágítással és megalapozott kalkulációval könnyen összehasonlítható a TCO mindkét technológia esetén.

Néhány jó tanács, ha AUTO-ID beruházást tervez

Mire idáig eljutott az olvasásban, valószínűleg több kérdés merült fel Önben, mint amennyire eredetileg számított. Ennek örülünk, mert azt jelenti, hogy új információt kapott a cikk révén. Egy jó szakember bevonásával gyorsan „helyére kerülnek” a dolgok, így bátran kérjen tanácsot.

Ha vonalkódos vagy RFID beruházást tervez:

  • A legfontosabb, hogy ne legyen „prekoncepciója” arról, hogy a vonalkód vagy az RFID lesz a legjobb a feladat megoldására, hallgasson a hiteles szakemberekre
  • Pontosan térképezze fel a fenti szempontok szerint, hogy mi a feladat, mik a támogatandó folyamatok, mi az elérendő cél
  • Mindkét technológia alkalmazhatóságát mérje fel
  • Állapítsa meg, hogy az egyes tulajdonságokat a saját alkalmazásában az előnyök, vagy a hátrányok „rovatba” sorolhatja
  • Válassza azt az automatikus azonosítási technológiát amely a legtöbb előnyt nyújtja a legkevesebb hátrány mellett
  • Csak azt a megoldást válassza, amely valóban üzleti értéket és hatékonyság növelést eredményez az Ön vállalatának (hiába használnak RFID-t más hasonló vállalatok, ha az nem illeszkedik az Ön folyamataiba, nem éri el vele a célját)
  • Attól, hogy a konkurens vállatok vonalkódos azonosítást alkalmaznak bizonyos területeken, nem jelenti azt, hogy RFID alkalmazásával nem lehet ugyanazt hatékonyabban, jobban vagy gazdaságosabban elvégezni. Lehet az Ön vállalata az első, így hatékonyságban megelőzheti a versenytársait
  • Fogadja el, hogy nem korszerűbb vagy korszerűtlenebb az egyik vagy másik azonosítási mód. Egymást kiegészítve léteznek, kizárólag a feladatra koncentrálva lehet alkalmasnak vagy alkalmatlannak ítélni bármelyiket.

Ajánlatkérés