Big Data, adatgyűjtés, dolgok internete (IoT – Internet of Things), Industrial Internet, Ipar 4.0. Ezek az uralkodó témák azok körében, akik a jövő trendjeit próbálják kifürkészni számos iparágban. Mi a szerepe az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) technológiának a változó technológiai környezetben? Milyen változásokat hoz a közeljövő a gyártásban és logisztikában?

A vállalkozások egyre növekvő „adatéhsége” jól megfigyelhető az utóbbi években-évtizedekben. A digitális átállás, az egyre fejlettebb vállalatirányítási és termelésirányítási rendszerek kikövetelik az egyre mélyebb szintű input adatokat, melyek az adott vállalatról és piacainak legkisebb rezdüléseiről is információt szolgáltatnak. A hatékonyság növelésének lehetősége ma már a trendek hatékony előrejelzésében és az egyes folyamatok elemzésében és finomhangolásában rejlik. Ezek fókuszában az adatgyűjtés áll.

Big Data, Industrial Internet, IoT – mit jelentenek ezek egy vállalat életében?

A gyűjtött és feldolgozott adatok lehetővé teszik, hogy elemezzük és előre jelezzük például a vásárlói viselkedést, trendeket figyeljünk meg, következtessünk egy gyártósor javításának várható idejére vagy éppen monitorozzuk annak üzemállapotát, termelékenységét.

Mindhárom, a címben szereplő kifejezés az adatok gyűjtésére, és ami ennél is fontosabb, az adatok hasznosítására vonatkozik. A gigantikus méretűre duzzadó adatbázisok csak feldolgozva és kiértékelve állnak össze üzleti döntésekben használható információvá. Az Internet of Things technológia, mely az adott tárgyakat adatgyűjtés céljából összeköti egymással és az adatbázisokkal, míg maga a Big Data kifejezés a gyűjtött adatok „masszív tömegére” utal. Az Industrial Internet (magyarul ipari internet) a kettő kombinációját jelenti amely mára az adatkommunikáció standardjává vált.

Az RFID egy kivételes lehetőséget kínál az adatgyűjtésben, mert lehetővé teszi (a vonalkódokkal ellentétben) nem csak a cikkek szerinti, hanem az egyes termékek egyedi azonosítását is. (Nem csak azt tudjuk meg, hogy levett a vásárló egy adott terméket a polcról, hanem megtudhatjuk azt is, hogy a sok egyforma közül pontosan melyiket.
 

Adattovábbítás a Big Data adatgyűjtésben

Általánosnak mondható tévhit, hogy a Big Data adatgyűjtésben használt eszközök mindegyike valamilyen IP alapú hálózaton keresztül továbbítja a gyűjtött adatokat és rendelkezik IP címmel. A valóság ezzel szemben az, hogy csupán az adatgyűjtő eszközök 20%-a ilyen jellegű (például szenzorok, különféle érzékelők, vagy akár mobil adatgyűjtő terminálok), melyek IP alapú hálózaton keresztül továbbítják az adatokat további elemzésre, feldolgozásra.

A Big Data adatgyűjtésben használt további 80% RFID alapú, melyeket többek között a termékek készletszintjének, fizikai elhelyezkedésének meghatározásában, vagy akár szenzorok által mért értékek továbbításában használnak. Az RFID alkalmas arra is, hogy az RFID azonosítóban (tag) tárolt információkat utaztassuk a világon bárhová anélkül, hogy a különféle távoli adatbázisoknak bármilyen formában kapcsolódniuk kellene egymáshoz.

Az Ipar 4.0 kihívásai – szemléletbéli változások szükségesek

A közelmúltig a legnagyobb probléma a gyártási folyamatokban az volt, hogy az egyes berendezések nem „beszélgettek” egymással. Az IoT erre a problémára választ kínált. Ugyanakkor a gyorsuló ütemű robotizáció újabb kihívásokat hoz, melynek során a vállalatoknak újra kell tervezniük a döntési mechanizmusaikat is.

A hagyományos döntési piramisok tetején továbbra is emberek ülnek, a döntéshozatal centralizált, melybe bele van kódolva a hiba lehetősége. A termelékenységhez képest lassú döntési rendszer pedig további hibákat generálhatnak, ami már egy problémaspirált eredményezhet. Mi lehet a megoldás?

Az elérendő célként olyan intelligens rendszerekben kell gondolkodni, melyekben a döntési „jogkörök” egy részét átruházzuk a gépekre, melyek az egyre fejlődő mesterséges intelligencia (AI) révén képesek a tanulásra, folyamatos egymás közötti kommunikációval és adatelemzéssel kiszűrik a hibákat és képesek azok azonnali kijavítására.

Ez az elképzelés nemrégiben még a science fiction kategóriájába esett volna, azonban a világ vezető nagyvállalatai ma már egészen közel járnak ehhez, főként az autóipar és az elektronikai gyártás területén.

Az RFID szerepe az Ipar 4.0 -ban

A korábbi (és Magyarországon a jelenlegi) gyakorlat szerint a nyomonkövetésre vagy termeléskövetésre RFID azonosítást alkalmazó vállalatok RFID olvasókat, vagy RFID kapukat telepítettek, melyek helyi hálózaton keresztül lokális adatbázisokba továbbították az adatokat. Az adatok szűrése, feldolgozása és értelmezése a host oldalon valósul meg az ilyen rendszerekben.

A trendek szerint a legújabb RFID olvasók olyan intelligens eszközökké válnak, melyekbe egy számítógép és vezeték nélküli kommunikáció van integrálva. Ezáltal az adatszűrést és (elő) feldolgozást az RFID olvasóra telepített alkalmazás maga végzi el, kommunikálni tud más IoT képes eszközökkel és akár felhő alapú adatbázisokkal vagy applikációkkal is. Az angol terminológiában az ilyen eszközöket és a technológiát elkezdték „IoRFID” néven említeni, azaz megszületett az Internet of RFID. Ez az irány üdvözlendő abban a tekintetben, hogy nagyságrendekkel megkönnyíti az RFID integrálását az IoT környezetbe, elősegítve ezzel a piacvezető vállalatok fejlődését az Ipar 4.0 irányába. A Nordic ID AR82 RFID olvasó már az új, IoRFID generációhoz tartozik, így izgalmas lehetőségeket rejt a rendszerek tervezése és implementálása során.

RFID mint szolgáltatás – új fogalmak a szaknyelvben

A felhő alapú alkalmazásokhoz való közvetlen csatlakozás képessége megteremti annak a lehetőségét is, hogy egyes vállalatok szolgáltatásként kínálják partnereiknek az RFID alapú nyomon követést. A világon egyre több RFID-as-a-Service, azaz rövidítéssel élve RaaS megoldást implementálnak. Erre nagyon jól működő szolgáltatásokat láthatunk a textil szervizt vagy például munkaruha kölcsönzést nyújtó vállalatok esetében.

Az új kihívások tehát új gondolkodásmódot, a jelenlegi folyamatok áttervezését és új, vagy meglévő technológiák újszerű alkalmazását hozzák el a közeljövőben. Az Ipar 4.0 és a robotizáció nem csak új feladatokat, hanem új lehetőségeket is hoz magával, melyre érdemes odafigyelnie a fejlődőképes vállalatoknak.