Közelítő becslés szerint a vállalatok vesztesége a visszatérő göngyölegeken világszerte meghaladja a 9 milliárd dollár értéket minden évben. Hogyan lehet költséghatékonyan csökkenteni a veszteségeket az RFID alkalmazásával?

RTI (Returnable Transport Items) magában foglalja az összes nem „egy utas” göngyöleget, melyet az FMCG (Fast Moving Consumer Goods) szektor nap, mint nap kezel. A visszatérő göngyölegek „elkallódásának” veszteségeit jól szemlélteti az az adat, mely szerint 4 milliárd fából készült raklap van használatban a világon, és 400 millió új raklap készül évente. Ezeknek csak mintegy 40% fedezi a megnövekedett szállítási igényeket, illetve a természetes elhasználódást. Egy nagyobb kiskereskedelmi lánc önmagában 500.000 és 1.000.000 db közötti műanyag rekeszt, szállítóládát és raklapot kezel.

Tetemes veszteségek a göngyölegen – ki fizeti a számlát?

Az EU által finanszírozott Bridge projekt 2009-es adatai alapján a göngyöleg eltűnésből eredő veszteség az Európai Unió tagállamaiban prosperáló FMCG cégek esetében éves szinten a kezelt göngyöleg készlet 10%-a. Ez a megdöbbentő szám nem tartalmazza a törésből és egyéb sérülésből eredő veszteségeket!

Az Európai Unió tagállamaiban hozzávetőlegesen 6 milliárd RTI van forgalomban, az átlagos értékük 150€-nak adódik. 600 millió darabos éves veszteséggel kalkulálva a számla 90 milliárd euro évente.

A göngyöleg készlet tulajdonosának rálátása az aktuális „tulajdonára” igencsak korlátozott, tekintve, hogy az ellátási láncban igen sok résztvevő kezeli a visszatérő göngyölegeket. Az FMCG gyártó, göngyöleg gyártó, disztribúciós központok, szállítási vállalatok, logisztikai szolgáltatók és a kiskereskedők mind a lánc részei, aktívan kezelik a göngyölegeket.

Ha az ellátási láncban az RTI átláthatósága növekszik, az minden szereplő számára előnyökkel jár.

• Gyorsabbá válik a göngyölegek forgási sebessége
• Csökkenthető a göngyöleg készlet
• Tetemesen csökkennek a veszteségek

Hogyan tehető átláthatóbbá a visszatérő göngyöleg az ellátási láncban?

A válasz kézenfekvő, visszatérő göngyölegek útját az ellátási lánc minden szereplőjénél nyomon kell követni. Pofon egyszerűnek tűnik, de hagyományos adminisztratív módszerekkel aligha kivitelezhető. A 6 milliárd göngyöleg minimum tízszer megfordul minden szereplőnél. Ez nagyjából 300 milliárd adatsort jelentene évente optimista becsléssel. Ráadásul a göngyölegek keveredése, azaz amikor nem a tulajdonos göngyölege tér vissza a rendeltetési helyére, további veszteségeket okoz. A pontos nyomon követéshez minden egyes tétel egyedi azonosítása szükséges.

Azonosítsuk egyesével a göngyölegeket – vonalkód vagy RFID?

A könnyebb érthetőség kedvéért vegyünk egy példát a valós életből!  Adott egy kamiont, amely paradicsomot szállít egy hipermarket disztribúciós központjába, raklapokon, műanyag rekeszekben.  A kamionon 33 raklap van, raklaponként 52 rekesszel.

A kamionok a ki és berakodáshoz úgynevezett „slot”-okat, időkapukat kapnak, így mindössze néhány percük van a ki és berakodásra.

Vonalkód

Mivel minden egyes rekeszt egyedileg kell azonosítani, a kamionon található 1716 rekesz vonalkódjának leolvasása egyesével 118 percig tart egy embernek. Nyilvánvalóan a kamion sofőrjének erre nincs lehetősége az időkapu adta keretek között. Ezt csak a disztribúciós központ munkatársai tehetnék meg. Vajon nekik lenne erre elég kapacitásuk?

A mai trendek szerint az áru a lehető legkevesebb időt tölti a disztribúciós központban, sokszor egy órán belül tovább is szállítják a kiskereskedelmi partnereknek. Ebben az esetben a vonalkód szóba sem jöhet.

RFID RTI menedzsment

Amennyiben a rekeszeken RFID azonosító található, ugyanennek az 1920 rekesznek a leolvasása maximum másfél percet vesz igénybe, gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül. A palettákat elegendő átmozgatni a rakodórámpánál elhelyezett RFID kapukon. A leolvasás és az adminisztráció automatikusan megtörténik.

RFID RTI menedzsment – hogyan valósítható meg a gyakorlatban?

Mivel „az idő a legkevesebb”, kézenfekvő, hogy az RFID a legjobb válasz a göngyölegek kezelésére. Az RFID technológia teljes egészében adott, vizsgáljuk meg, hogy hogyan ültethető át a gyakorlatba!

Miért érdemes RFID RTI menedzsmentet alkalmazni az FMCG ellátási láncban?

Amennyiben az ellátási lánc minden szereplője kihasználja az RFID azonosítást az áru (göngyöleg) beérkezésekor és távozásakor, egy közös adatbázisban minden időpillanatban monitorozható az aktuális állapot:

• Melyik szereplőnél milyen göngyöleg van éppen?
• Mikorra várható a göngyöleg visszaérkezése?
• Készlet optimalizálás: átlagosan 14,1% göngyöleg készlet csökkenés érhető el
• Mennyi göngyöleget kell pótolni a folyamatos termeléshez/ellátáshoz?

 Milyen RFID eszközök és szoftverek szükségesek az egyes szereplőknél?

A beruházás tervezésekor érdemes figyelembe venni, hogy az RFID eszközök nem csupán a visszatérő göngyölegek menedzsmentjére, hanem azon túlmenően készlet tranzakciók adminisztrálására is alkalmasak (áru bevét, kiadás, leltár, készletellenőrzés, nyomonkövetés, stb.).

A példánál maradva egy zöldség/gyümölcs ellátási lánc szereplőinek beruházása:
 

RFID RTI menedzsment – megtérülés (ROI)

Ha „ökölszabályként” az éves 10% veszteséget vesszük alapul, a beruházás megtérülése könnyen kalkulálható a kezelt RTI göngyöleg készlet értékének figyelembevételével. Mivel ez minden vállalkozás esetében egyedi, esetenként kell megtérülési számításokat végezni.

Általánosságban azonban elmondható, hogy a megtérülési idő igen rövid. 1-1,5 év megtérüléssel számolhatunk