Egy termék története nem ér véget azzal, hogy elkészül a gyártósoron. A felhasznált alapanyagok, az alkatrészek származása, és a gyártási folyamat mind olyan információk, amelyekre a termék teljes életciklusa során szükség lehet. Ezeket az adatokat azonban sok vállalatnál különböző rendszerekben, egymástól elszigetelten kezelik.

Az Európai Unió digitális termékútlevélre (Digital Product Passport, DPP) vonatkozó szabályozása ezen is változtatni fog. A gyártóknak az érintett termékkategóriákban egyre több információt kell majd digitálisan elérhetővé tenniük a termékek összetételéről, származásáról, javíthatóságáról és újrahasznosításáról.

Ehhez viszont nem elég egy QR-kódot elhelyezni a terméken. Az azonosító mögött olyan rendezett adatoknak kell állniuk, amelyek összekapcsolják a beszállítói, gyártási és logisztikai folyamatok során keletkező információkat.

Mi az a digitális termékútlevél?

A digitális termékútlevél egy adott termékhez, alkatrészhez vagy anyaghoz kapcsolódó digitális adathalmaz. Segítségével a termék életciklusa során fontos információk érhetők el egy egyedi azonosítón keresztül.

A szabályozás általános keretét a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló 2024/1781/EU rendelet (ESPR) határozza meg. A részletes követelmények termékkategóriánként készülnek el, ezért a termékútlevél tartalma és az elérhető adatok köre sem lesz minden esetben azonos.

A termékkategóriától függően többek között az alábbi információk szerepelhetnek a digitális termékútlevélben:

• A termék anyagösszetétele és a felhasznált alapanyagok.
• Az alkatrészek és alapanyagok származására vonatkozó adatok.
• A gyártó és a gyártási folyamathoz kapcsolódó információk.
• A termék javíthatóságával és karbantartásával kapcsolatos tudnivalók.
• Az újrahasználati és újrahasznosítási lehetőségek.
• Környezeti és fenntarthatósági adatok.
• A termék megfelelőségével és biztonságával kapcsolatos információk.

Nem minden adat lesz mindenki számára hozzáférhető. Más információkra lehet szüksége egy vásárlónak, egy szerviznek, egy újrahasznosítással foglalkozó vállalatnak vagy egy hatóságnak. A hozzáférési jogosultságok és az adatok köre a vonatkozó előírásoktól függ.

A termékútlevél eléréséhez egyedi termékazonosítóra és megfelelő adathordozóra van szükség. Ez lehet például QR-kód vagy más, az adott termékkategóriára vonatkozó követelményeknek megfelelő azonosító.

Mikortól kell felkészülni a digitális termékútlevélre?

A digitális termékútlevél nem egyszerre válik kötelezővé minden iparágban. Az Európai Unió termékkategóriánként határozza meg a részletes követelményeket és az alkalmazás időpontját.

Az első konkrét határidő az akkumulátor gyártókat érinti. 2027. február 18-tól az elektromos járművek akkumulátorainak, a könnyű közlekedési eszközök – például elektromos kerékpárok – akkumulátorainak, valamint a 2 kWh feletti ipari akkumulátoroknak már digitális termékútlevéllel kell rendelkezniük.

A következő években pedig további termékkategóriákra is készülnek részletes szabályok. Az Európai Bizottság 2025–2030-as munkaprogramja többek között az alábbi területeket jelöli meg:

• Vas és acél: 2026-ra tervezett szabályozási mérföldkő.
• Textilipari termékek, alumínium és gumiabroncsok: 2027-re tervezett mérföldkő.
• Bútoripari termékek: 2028-ra tervezett mérföldkő.
• Matracok és informatikai termékek: 2029-re tervezett mérföldkő.

Fontos különbséget tenni a termékspecifikus szabályozások kidolgozásának tervezett időpontja és a tényleges kötelező alkalmazás között. A fenti évek nem azt jelentik, hogy az adott termékkör minden gyártójának már akkor rendelkeznie kell digitális termékútlevéllel. A pontos követelményeket és határidőket az egyes termékkategóriákra vonatkozó jogi aktusok határozzák majd meg.

A gyártóknak ettől függetlenül érdemes időben átnézniük, milyen adatokat tartanak nyilván a termékeikről, és ezek mennyire könnyen kereshetők vissza. Ha az alapanyagok, a gyártási tételek és a késztermékek adatai jelenleg külön rendszerekben találhatók, az összekapcsolásuk komolyabb előkészítést igényelhet.

Hogyan kapcsolható össze a fizikai termék a digitális adataival?

A digitális termékútlevél használatához a fizikai terméket és a hozzá tartozó adatokat egyértelműen össze kell kapcsolni. Ehhez egyedi azonosítóra és megfelelő adathordozóra van szükség.

A technológia kiválasztásánál érdemes abból kiindulni, hogy ki és milyen körülmények között fogja használni az azonosítót. Más megoldás lehet célszerű egy vásárló számára elérhető termékadatlapnál, mint egy gyártóüzemben folyamatosan mozgó alkatrész követésénél.

QR-kód: egyszerű hozzáférés a termékadatokhoz

A QR-kód telefon kamerájával beolvasható, és a felhasználót a termékhez tartozó digitális adatlapra irányíthatja. Nem szükséges hozzá külön olvasóeszköz, ezért jó megoldás lehet, ha a vásárlóknak, szervizeknek vagy más külső szereplőknek kell hozzáférniük a termékinformációkhoz.

Az előnye az egyszerű használat, ugyanakkor az azonosítás a címke állapotától és olvashatóságától is függ.

NFC: hozzáférés érintéssel

Az NFC rövid hatótávolságú vezeték nélküli kommunikációt tesz lehetővé. A kompatibilis okostelefont a címkéhez közelítve megnyithatók a termékhez tartozó digitális információk.

Olyan esetekben lehet praktikus, amikor fontos a gyors hozzáférés, és a címke közvetlenül a terméken vagy annak közelében helyezhető el.

UHF RFID: azonosítás gyártási és raktári környezetben

Az UHF RFID elsősorban ott kínál előnyt, ahol sok terméket, alkatrészt vagy alapanyagot kell rövid idő alatt azonosítani. Az olvasónak nem kell közvetlenül látnia a címkét, és megfelelő körülmények között egyszerre több RFID-címke is leolvasható.

Ez a gyártásban és a logisztikában különösen hasznos lehet. Egy RFID-rendszerrel például automatizálható a beérkező alapanyagok azonosítása, rögzíthető a termékek mozgása, és követhető, hogy egy adott gyártási folyamatban milyen tételeket használtak fel.

Fontos, hogy az RFID-címke nem tárolja automatikusan a teljes digitális termékútlevelet. Az azonosító segítségével a megfelelő informatikai rendszerben lehet megtalálni a termékhez tartozó adatokat. Az RFID tehát összeköti a fizikai terméket az elektronikus nyilvántartással, miközben a részletes információk kezelését a háttérrendszer végzi.

A nyomon követhetőség már az alapanyagoknál elkezdődik

Egy késztermékhez kapcsolódó információk nem a gyártósor végén keletkeznek. Már a beszállítótól érkező alapanyagoknál és alkatrészeknél fontos, hogy azonosíthatók és visszakereshetők legyenek.

Vegyünk példaként egy több alkatrészből álló ipari terméket:

A gyártó különböző beszállítóktól szerzi be az alapanyagokat és az alkatrészeket. Beérkezéskor azonosítja a tételeket, majd a gyártás során rögzíti, hogy melyik alapanyagból melyik gyártási megrendeléshez, illetve késztermékhez használtak fel. A gyártási adatokhoz hozzárendelhetők az elvégzett műveletek és a minőségellenőrzések eredményei is.

A késztermék elkészülte után a raktározás és a kiszállítás során további adatok keletkeznek. Ha minden fontos ponton megfelelő az azonosítás és az adatrögzítés, a vállalat később össze tudja kapcsolni ezeket az információkat.

Ennek nemcsak a digitális termékútlevél miatt van jelentősége. Ha például egy alapanyag-tételnél minőségi probléma merül fel, a gyártó vissza tudja keresni, mely késztermékek készültek belőle. Egy reklamáció vagy termékvisszahívás esetén ez jelentősen megkönnyítheti a kivizsgálást.

A probléma általában akkor jelentkezik, ha az egyes folyamatokhoz tartozó adatok nem kapcsolódnak egymáshoz. A raktár nyilvántartja, milyen alapanyag érkezett be, a termelés kezeli az elkészült termékeket, de nem feltétlenül áll rendelkezésre olyan adatkapcsolat, amely megmutatja, hogy pontosan melyik alapanyag melyik késztermékbe került.

A digitális termékútlevélre való felkészülés egyik fontos feladata éppen ennek a kapcsolatnak a megteremtése.

Milyen informatikai rendszerek segítik a felkészülést?

A megfelelő termékazonosítás csak az egyik része a feladatnak. A vállalatnak azt is meg kell oldania, hogy a különböző folyamatok során keletkező adatok egy helyen vagy egymással összekapcsolható rendszerekben álljanak rendelkezésre.

Ebben többféle vállalati informatikai megoldás is szerepet kaphat.

ERP-rendszer: a vállalat alapvető termék-, beszállítói, beszerzési és készletadatait kezeli. Ezek az információk a digitális termékútlevél adatainak összeállításakor is szükségesek lehetnek.

MES és termeléskövető rendszer: a gyártás során rögzíti a felhasznált alapanyagokat, a gyártási tételeket, az elvégzett műveleteket és a termelési eseményeket. Segítségével visszakereshető, hogy egy adott termék milyen gyártási folyamaton ment keresztül.

WMS és raktárirányítási rendszer: a raktári készletek, tárolási helyek, bevételezések és kiszállítások nyilvántartását támogatja. A termékek és alapanyagok mozgásának követésével a logisztikai adatok is pontosabban kezelhetők.

RFID- és vonalkód-alapú azonosítás: ezekkel a technológiákkal a termékek, alapanyagok és gyártási tételek azonosítása gyorsabbá és pontosabbá válhat. A megfelelő rendszerben a leolvasásokhoz kapcsolódó események automatikusan rögzíthetők, így kevesebb manuális adatbevitelre van szükség.

A rendszerek közötti kapcsolat különösen fontos. Hiába tartalmazza például az ERP a beszállítói adatokat, ha a gyártási rendszerben nem követhető, hogy az adott alapanyag melyik késztermékbe került. Az adatok összekapcsolása nélkül a termék életútja sem rekonstruálható megfelelő részletességgel.

Mivel érdemes elkezdeni a felkészülést?

Elsőként érdemes áttekinteni, hogy a vállalat jelenleg milyen adatokat kezel, és ezekből mi áll rendelkezésre a termékek életútjának követéséhez.

Néhány kérdés, amit érdemes megvizsgálni:

• Milyen termék- és alapanyagadatokat tartanak nyilván?
• Termékenként vagy csak gyártási tételenként történik az azonosítás?
• Visszakereshető, hogy egy késztermék milyen alapanyagokból készült?
• Rögzítik, hogy a gyártás során melyik alapanyag-tételt használták fel?
• Összekapcsolhatók a beszállítói, gyártási és logisztikai adatok?
• Hogyan követik a termékek és alapanyagok raktári mozgását?
• Milyen rendszerekből állíthatók elő a szükséges termékinformációk?

Ezek alapján már látható, hol hiányzik az adatgyűjtés, az azonosítás vagy a rendszerek közötti kapcsolat. Az is kiderülhet, hogy a meglévő rendszerek megfelelő összekapcsolásával megoldható-e a feladat, vagy új azonosítási, illetve informatikai megoldásra van szükség.

A pontosabb nyomon követhetőségnek a jogszabályi megfelelésen túl a napi működésben is haszna lehet. Egy reklamáció kivizsgálása, egy alapanyag-tétel visszakeresése vagy egy raktári készlet ellenőrzése is egyszerűbb, ha az adatok pontosan és gyorsan elérhetők.

RFID és termék nyomonkövetés a Smartindy megoldásaival

A termékek megbízható nyomon követéséhez az azonosítási technológiát és az informatikai hátteret együtt érdemes megtervezni. Egy RFID-rendszer akkor tudja igazán támogatni a vállalat működését, ha a leolvasott adatok a gyártási, raktározási és vállalatirányítási folyamatokhoz is kapcsolódnak.

A Smartindy RFID alapú azonosítási megoldásokkal valamint WMS- és termeléskövető rendszerekkel egyaránt támogatja a gyártó- és logisztikai vállalatokat a folyamatok digitalizálásában.

Az RFID segítségével automatizálható az alapanyagok, alkatrészek és késztermékek azonosítása, a kapcsolódó informatikai rendszerek pedig támogatják a gyártási események és a raktári mozgások rögzítését, illetve visszakeresését.

A digitális termékútlevél bevezetése előtt álló vállalatoknak ezért érdemes már most foglalkozniuk az adatgyűjtés és a termékazonosítás jelenlegi gyakorlatával. A jól felépített nyomon követési rendszer nemcsak a későbbi követelmények teljesítéséhez adhat megfelelő alapot, hanem a mindennapi vállalati folyamatokat is átláthatóbbá teszi.

Szeretnétek pontosabban követni az alapanyagok és késztermékek útját a gyártástól a raktározásig? Ismerjétek meg a Smartindy RFID-, WMS- és termeléskövetési megoldásait!